Ha a hétvégi kirándulásotok során Pilisszentlászló felé veszitek az irányt, meglepő dologra bukkanhattok a fák között. Az első látásra tájidegen elem nem más, mint egy piros telefonkészülék. Igen, pont olyan, amilyet gyerekkorunkban is használtunk a lakótelepi fülkében. És hogy vajon mit keres itt, az erdő közepén? Emeld a füledhez a kagylót, és a megszokott tárcsahang helyett valami egészen mást fogsz hallani: híres költők szavai szólnak hozzád, az erdőről mesélnek.
A verselő telefont lelkes helybéliek ötletes kezdeményezésének köszönhetjük. Egy régóta parlagon heverő, egykor szebb napokat látott tűzpiros készülék adta hozzá az ihletet. Kis átalakítással a sarokban porosodó kacat immár új szerepben tündököl: a megfáradt túrázók lelki épülését szolgálja.
A „repurpose”, vagyis amikor egy adot tárgynak új „életcélt” adunk, manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ami nem is csoda, hiszen nem csupán környezettudatos, de rendkívül kreatív folyamat is egyben. Annak pedig, hogy végül mit hozunk ki belőle, tényleg csak a fantáziánk szab határt.
Urbánus környezetben is számos üdítő példát láthatunk régi tárgyak újragondolására: a vendéglátásban különösen hódít ez a trend. Számos helyen találkozhatunk bájos bisztrókkal és kávézókkal, ahol a berendezés, illetve a dekoráció részben, vagy egészében ilyen különleges kellékekből áll.
Igaz ez a szinte már törzshelyünknek számító krisztinavárosi Csészényi kávézóra is, amelynek ajtaján belépve a múlt egy elfeledett kis szigetére csöppenünk. A ruhafogason függő fekete férfikalapot mintha csak egy felöltős úriember dobta volna rá hanyagul az imént, ahogy épp beszaladt egy feketére. A ráérősebb vendégek számára gondosan az újságolvasó keretbe készítve a legfrissebb napilapok várnak. Télvíz idején a zöld cserépkályha barátságos melegénél olvaszthatják ki fázós tagjaikat a betérő hölgyek.
A békebeli hangulatot idéző enteriőr egyik ékessége a száz legváltozatosabb formájú kávédarálóval díszített tarka-barka fal, ami azonnal odavonzza a tekintetünket.
De bármerre nézünk, mindig újabb és újabb érdekességekre bukkanhatunk. A falakat körben régi zománctáblák és plakátok díszítik, a polcokon színes teás-és süteményesdobozok sorakoznak. A pénztár szomszédságában álló antik rádióra pillantva szinte hallani véljük az örökzöld melódiákat. Maga az épület sem hétköznapi, hiszen egy híres órás dinasztia műhely-lakása volt hosszú évtizedeken át, így a Rill családról is megemlékezik a lépcsőfordulóban elhelyezett kis emlékfal.
Ha szeretitek a kosztümös filmeket, és nosztalgikus alkatok vagytok, akkor mindenképpen érdemes itt a süppedős bársonyfotelekben üldögélve elkortyolgatni egy habos kávét és egy kicsit elmerengeni a régmúlt időkön.
