India egy délkelet – ázsiai ország, amelynek összterülete nagyjából 3,3 millió km2, ezzel a világranglistán a hetedik helyet foglalja el. A világ második legnépesebb állama, lakóinak száma meghaladja az 1,3 milliárd főt. Közigazgatásilag 28 államból és 7 szövetségi területből áll. Fővárosa Újdelhi, amely az északi részén található, fontosabb városai: Mumbai(Bombay), Kolkata, Csennai. Történelme elég színes és a kőkorszakig vezethető vissza, az európaiak az 1500-as években eredetileg kereskedelmi céllal hajóztak először Indiába, azonban kihasználták a területén lévő államok rivalizálásait és végül pedig a Brit Birodalom az urama alá vonta az egész területet. A szabadság kivívására több próbálkozás is volt, az első az 1857-ben kitört forradalom elbukott, azonban a Mahátma Gandhi által vezetett békés ellenállás 1947-ben elérte a függetlenség kivívását, hivatalosan csak 1950-től köztársaság. Rendkívül nagy színesség jellemzi etnikailag és vallásilag egyaránt. Lakóinak többsége hindu, de ennek ellenére békességben együtt tudnak élni keresztényekkel, muszlimokkal, buddhistákkal.
India jelenleg a 6. legnagyobb kávétermelő a világon, piaci részesedése megközelítőleg 4%. A kávétermesztés története Indiában a 17. századig nyúlik vissza, ekkor ültették ugyanis az első cserjéket az országban. A történet szerint a mekkai zarándoklatról hazatartó muszlim Baba Budan magokat csent el Jemenből, amiket aztán a kunyhója körül ültetett el. Ezek a cserjék lettek az ősei a mai indiai ültetvényeknek. Az első szervezett farmokat az angolok hoztak létre 1792-ben, azonban a nagy mennyiségű kávé termesztése csak a 19. század közepén indult meg.
Indiában a kávétermelés az egyik legfontosabb iparág, mivel közel egy millió ember megélhetését biztosítja. Az országban 250.000 termelő él, amelynek többsége kistermelő, kevesebb, mint 10 hektár földterülettel. A terméshozam évről – évre jelelentős mértékben nő, például 2010-ben elérte a 302.000 tonnát (35% Ababika, 65% Robuszta), a termelésbe bevont összes földterület nagysága 404.645 hektár volt. Az ültetvények tengerszint feletti magassága 460 m-től egészen 1300 m-ig terjed. Az itt lévő farmok két helyi szokással rendelkeznek. Egyrészt az itt termelt kávé 95%-ban árnyéknevelt, az árnyékot örökzöld fák biztosítják. A másik pedig, hogy a kávécserjék között különböző fűszernövényeket (borsot, kardamomot, vaníliát, szekfűszeget, gyömbért), dióféléket illetve gyümölcsöket (narancs, banán, mangó) nevelnek. A kezdetekben a kávéipart az állami kézben lévő Indiai Kávébizottság irányította. Fő feladatuk a népszerűsítés, a marketing és a kávé minőségének fejlesztése volt. 1996-ban azonban megszűnt a szervezet monopóliuma és a gazdák szabad kezet kaptak a marketing és a kereskedelem területén, így lehetségessé vált a közvetlen farmról történő értékesítés. Az liberalizáció következtében a kávétermelésben a minőség lett a legfontosabb tényező. A Bizottság ma is fontos szerepet tölt be, mivel az ő tanácsaik alapján történik a kávé feldolgozása és a minőséggel kapcsolatos szabványokat is ők alkotják. A Kávébizottság egyik legfontosabb feladata még a kutatás-fejlesztés, amelynek célja az, hogy úgy növeljék a terméshozamot, hogy ne kelljen újabb területeket bevonni a termelésbe.
Indiában a legfontosabb termőterületek az ország déli részen találhatóak: Karnátakában (régiói: Coorg, Chikmalagur, Bababudan, Biligiri), Keralában (régiói: Wayanad, Travancore, Nelliampathy, Kannan Devan) és Tamilnaduban (régiói: Nilgiris, Shevaroys, Pulneys, Anamalais). Ezen kívül még a keleti (Ándhra Prades és Orisza) és északi (Arunácsal Prades, Asszám, Nágaföld, Manipur, Mizoram, Tripura) területeken is foglalkoznak kávétermesztéssel. Az alábbi térkép jelöli az öt legfontosabb régiót.
Manapság az ország déli részén termelik a legtöbb kávét, a termés nagyobb része Robuszta (65% Robuszta, 35% Arabika), de természetesen kiváló Arabika variánsok is előfordulnak. Az itt termett kávék testesek és kevésbé savasak, fűszeres és csokoládés ízjegyek jellemzik őket. A legfontosabb Arabika változatok: Kent, S 795, Sln. 9, Chandragiri, Catimor. Ezek az Arabika változatok fő előnye, hogy sokkal ellenállóbbak a különböző betegségekkel (pl.: levélrozsda) szemben, illetve a terméshozamuk is magasabb. Az etiópából származó Sln. 9 különlegessége , hogy gyümölcsös ízvilág jellemzi. A Robuszták közül a legelterjedtebb az S 274 és a Congensis.
A kávék feldolgozására a mosott és száraz eljárást is alkalmazzák, de ezek mellett van egy speciális helyi feldolgozási technológia a monsooned (monszun) eljárás. Ez a módszer a véletlennek és a piaci igényeknek köszönhető. A régi viszonyok között ugyanis a hajóval szállított kávét a sós és párás tengeri levegő átalakította és ez jellegzetes ízt adott neki. A logisztikai fejlesztéseknek köszönhetően azonban eltűntek a kávéból a különleges ízek, amit a fogyasztók hiányolni kezdetek és így született meg a monszun eljárás. Lényege, hogy a kávét a monszun időszakában a tengerparton nyitott raktárakban tárolják, így az óceán felől érkező párás levegő jól át tudja járni a szemeket. A szétterített szemeket gyakran átforgatják, azért hogy segítsék az érlelési folyamatot. A módszer kevésbé savas és testes, enyhén sós, fűszeres, csokoládés kávét eredményez.
