Nem is olyan rég újra megnéztem egyik kedvenc filmemet, a Bakancslistát, amely két ember, egy milliárdos cégtulajdonos és egy egyszerű autószerelő életének utolsó szakaszát mutatja be. A történet lényege, hogy elhatározzák, megcsinálják azt, amit egész életükben halogattak, vagy nem volt lehetőségük megvalósítani. De hogyan is kapcsolódik ez a luxuskávékhoz?
Ha emlékeztek, a filmben az autószerelő a legolcsóbb, a milliárdos pedig a világ legdrágább és legkülönlegesebb kávéját itta. És akkor már helyben is vagyunk, hiszen a világ egyik legdrágább kávéja az Indonéziából származó Kopi Luwak, Indonézia pedig, mint azt már jól tudjátok, március hónap kávétermelő országa volt. A Kopi Luwak kávét „cibetkávéként” is szokták emlegetni, nem véletlenül, hiszen a csillagászati áron kínált luxusterméket nevezetesen egy kis állat áldásos tevékenységének köszönhetjük.
A cibetmacska története valójában a kávéipar egyik legnagyobb reklámfogása. A lényeg a macska kiváló szaglásában és különleges gyomornedvében rejlik, ugyanis ezek az állatok csak a legérettebb kávécseresznyéket eszegetik le a cserjékről, amelyeket rendkívül érzékeny kis orrukkal tudnak kiválasztani. Ezt követően pedig nagyjából egy napig emésztik a babokat. A bélrendszerükben található speciális enzimeknek köszönhetően jelentős változások mennek végbe a kávébab kémiai összetevőiben, aromáiban. Az ezután következőket pedig …khm… kinek-kinek a fantáziájára bízom.
Az egyre növekvő igényeket persze aztán pusztán a macska jellegzetes „névjegyének” gyűjtögetésével már nem tudták kielégíteni, így a leleményes helyi lakosok iparosították a folyamatot. A farmerek szüretelnek, az állatok pedig csak esznek és ürítenek. Van azonban némi turpisság a dologban, ugyanis ezzel pont az egyik leglényegesebb tényezőt, az állat kifinomult ízlését veszik ki a folyamatból. Ez jelentős minőségromlást eredményez, cserébe viszont valamivel megfizethetőbb áron juthatunk hozzá a csodakávéhoz. Bár az igazán elfogult fanatikusok (népies nevükön sznobok) természetesen semmiképpen sem adják alább a nagyjából 20.000 Ft/csésze árszínvonalnál, mivel ami drága ugye, az bizonyára eredeti. Kíváncsiságból körbenéztünk kicsit a témában, és Amazonon találtunk fél kilós kiszerelésben Wild Kopi Luwak szemes kávét 400 dolláros baráti áron. No comment…
Emeljük a tétet
A macskák után az elefántok is szerephez jutottak a luxuskávék piacán, ugyanis a kanadai Blake Dinkin megalapította a Black Ivory vállalatot, amely a luxuskávék szerelmeseinek legújabb igényeit igyekszik kielégíteni. A történet hasonlít macskákéhoz, a különbség csak annyi, hogy ez utóbbi egy thaiföldi elefántrezervátumban játszódik. A menhelyen élő elefántokat kizárólag gondosan kiválogatott arabika kávészemekkel etetik. Az állatok gyomrában lévő enzimek segítségével lejátszódik a babok fermentációja, amely a kávénak lágy és csokoládés ízjegyeket biztosít. Jelenleg talán ez a világ legexkluzívabb és egyben legdrágább kávémárkája – még a macskákat is beelőzte -luxusszállodák és éttermek választékában is találkozhatunk vele. Ez a luxus azonban legalább nem teljesen öncélú, hiszen a cég a bevételeinek egy részét a térségben élő beteg elefántok gyógyítására fordítja.
Ne legyünk már ilyen földhözragadtak
Ha valaki azt hiszi, hogy az előző két történetet nem lehet felülmúlni az téved. Nemrégiben egy érdekes dologról kaptunk hírt. Űrben pörkölne kávét egy amerikai és egy arab vállalkozó. Az ötlet persze elsőre hajmeresztőnek tűnik, azonban az elgondolás tökéletesíthetné a pörkölési folyamatot. A tervek szerint a kávét egy túlnyomásos tartályba helyeznék, és így lőnék fel az Űrbe. A Föld légterébe visszatéréskor keletkező hőt használnák fel a lebegő kávé pörköléséhez.
Jogosan merülhet fel Bennetek a kérdés, hogy mi szükség van erre? A dolog lényege, hogy a túlnyomásos tartályban lebegő kávébabok forró fém felülettel nem, kizárólag forró levegővel érintkezik, így a szemek egyenletesen elosztott hőt kapnak, tehát jobb eredményt érhetünk el, mint a Földön gravitáció mellett. Más kérdés, hogy az igencsak erőforrás-igényes attrakció vajon eredményezhet-e olyan mértékű minőségbeli előrelépést, amiért érdemes lesz komolyabban foglalkozni vele.
Nos, bármit is hozzon a jövő, abban az egyben biztos vagyok, hogy mindig lesznek olyanok, akik bármekkora összeget hajlandóak lesznek megadni azért, hogy elmondhassák: márpedig ők ittak a világ legdrágább kávéjából.